Bevezető
Fájdalmas valóság
By Sheira
Bevezető
Hűvös volt az idő az emberektől hemzsegő városban, az égen fekete felhők gyülekeztek, mégis mintha a közeledő vihar központja egy nagy ház lett volna. Hatalmas birtokon terült el a kétemeletes épület, bár ezen alig volt fa és az a kevéske is a magas fakerítés mellett magasodott. A zöldellő kertbe kihallatszottak a keserves, fájdalommal telt gyermeki sikítások, amik a sötét pincéből szűrődtek ki.
A hatalmas teremszerűségben két személy volt tisztán látható, az egyik egy ijesztő középkorú férfi, a másik a földön feküdt zokogva és remegő karjait maga elé emelte. A síró gyermek próbált magából a legtöbbet takarni, miközben a felette fenyegetően tornyosuló férfi keze meglendült ismét, egy hosszú botot tartva jobb kezében.
Ismét fájdalmas sikítás rázta meg a házat, majd a kislányba a férfi egy utolsót belerúgott és dolgát jól végezve felvonult a lépcsőn.
Nem sokkal ezután halk léptek zaja hallatszott, majd egy 8 év körüli fiú bukkant fel ott, ahol a férfi eltűnt. Odarohant a földön fekvő, mozdulatlan személyhez. A fiatal jövevény haja rövid, fekete volt, míg szemei kéken csillogtak a könnyektől.
- Mita-chan! Mita-chan! – emelte fel a földről az elernyedt, vérző testet, amit szorosan magához ölelt.
A kislány néhány perc múlva megmoccant, mire az érkező felkapta fejét és könnyáztatta szemeivel a koromfekete szempárba tekintett.
- Most… miért bántott? – kérdezte szipogva a fiú letörölve sötétkék pulcsijának ujjával sós cseppjeit arcáról.
- Mert, azt hitte… elárultam a tanító… néninek. – suttogta rekedten Mita. – De…én nem csináltam…. semmi rosszat.
- Tudom. – felelte a fiú és végignézett a megviselt apró testen.
A kislányon a fehér fölsője szétszakadozva, néhol véresen állt. Nem lehetett olyan helyet látni Mita-n ahol ne lett volna akár egy kéklő zúzódás, ezt észrevéve a nemrég érkezett gyermek fájdalmas tekintettel elfordította arcát, majd ismét a homályos fekete szemekbe pillantott.
- Ha idősebb leszek, megvédelek hugi! Ígérem!
- Köszönöm Shun… - mosolygott erőtlenül a testvérére a kislány, majd hangja elhalt és ismét elvesztette az eszméletét.
Folytatása következik….
|